Várfalsétány

A hűségéről és a Tűztoronyról ismert település első védőfala a IV. században, a római korban épült, amelyen mintegy 34-36 patkó alakú bástyát emeltek, a városba pedig északi és déli irányból két, dupla bástyás kapun keresztül lehetett bejutni. A menekülést a keleti és nyugati oldalon elhelyezett kitörőkapuk biztosították. A római védgyűrű egészen a középkorig fennmaradt. A XI. században újabb falakat emeltek, illetve a már meglévőket kijavították. Sopront IV. László 1277-ben szabad királyi város rangjára emelte, ekkor kezdték el építeni a harmadik védelmi vonalat, létrehozva ezzel a hármas falrendszert. A falak a XIX. századra eltűntek, ugyanis a soproniak ráépítették házaikat. A maradványok a második világháborús bombázások során bukkantak elő, s a háború után kezdték azokat feltárni. Ekkor vált láthatóvá a fal leglátványosabb eleme a XVII. századból való nagyrondella is.

A várfal tövében haladó sétány koncepciója az ötvenes években megszületett, egyes szakaszai pedig már a hetvenes évekre kiépültek, de ezeket több helyen falak, elzárt udvarok választották el egymástól. Az átjárhatóságot biztosító terv 2000-re elkészült, akkor azonban az elavult vízelvezető rendszer miatt hiúsult meg a megvalósítása. Azóta a vezetékek felújítása megtörtént, így újra napirendre került a sétány egybenyitásának gondolata. A tervezők (Harsányiné Vladár Ágnes, Fekete Szilárd és Szűcs Endre) négy ponton szeretnék megoldani az átjárást. Így a középkori várost félig megkerülő, mintegy 550 méter egybefüggő korzó jönne létre a Színház utca végétől – a Tűztornyot is érintve, a Várkerület mentén – a Hátsókapu utcáig.

Az első gócpontnál, a Szent György utcai szakaszon egy acélszerkezetű kapu beépítése tenné lehetővé a közlekedést a Hátsókapu utca felé. A másodiknál a Várkerület utca 78. teraszán keresztül lehetne továbbhaladni. Terveznek egy átjárót a Romkertnél, s remélhetőleg a Színház utcai szakasznál is megkapják a szolgalmi jogot, így megépül az átkelő. Ezen a részen egy pince tetején is átvezet majd a sétány, továbbá visszaépítenek egy bástyát a hozzá tartozó falszakasszal.

Fekete Szilárdék szeretnék, ha a négy új összekötő szakasz üzemeltetése az ott élők bevonásával történne. Ennek oka, hogy a már használatban lévő átjárók működését vizsgálva úgy tapasztalták: ha a környéken lakókra bízzák a kapuk felügyeletét, akkor a soproniak azok rendben tartását személyes ügyüknek tekintik.

forrás: NOL

A szerzőről